Szeretet csodákra képes

Tinédzserkoromban történt, hogy szüleim házassága megromlott, majd pár évre rá válással végződött. Anyukám elment, és húgommal édesapámnál maradtunk. Ez az esemény nagyon sok kételyt és kérdést vetett fel az életemben azzal kapcsolatban, hogy mennyire vagyok értékes és fontos, „Szeret-e engem valaki úgy igazán?”, „Vajon én képes vagyok –e őszintén, kitartóan szeretni?” és egyáltalán: „Mi értelme van az életemnek?”. Ezt a krízist tovább fokozta, hogy az osztálytársaknak és a haveri körnek folyamatosan meg kellett felelnem, az egy éves párkapcsolatom pedig teljesen kihűlt. Nagyon elveszettnek éreztem magam. Ekkor magával ragadott a hungarizmus ideológiája. Bár adott némi tartást és közösséget, de rá kellett jönnöm, hogy a csekély hazaszeretet mellett, inkább a gyűlölet adta az összetartó erőt. Nagyon vágytam az elfogadásra és a szeretetre, ezért is szerettem felhívni magamra a figyelmet. Azonban csak feltételes és múló szeretetre voltam képes, mivel én is csak azt kaptam, ha egyáltalán ’kiérdemeltem’.

Ez idő tájt hívő nagyszüleim elhívtak egy istentiszteletre és kaptam tőlük egy Bibliát, amit egyre gyakrabban olvasva ráébredtem, hogy van Valaki, Akinek fontos vagyok, és nagyon szeret: Ő Jézus Krisztus. Megdöbbentett valahányszor olvastam azt az Újszövetségben, hogy Isten hogy lát engem, mennyire értékesnek talál és mennyire szeret. Az egyik kedvenc részem azóta is a János evangéliuma 3:16:

„Mert úgy szerette Isten a világot (és benne engem és téged), hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz Őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.”

Jézus bebizonyította, hogy szeret engem, amikor meghalt értem, és feltámadt a halálból. Úgy szeretett, hogy ’adta’, nem elvette! Ő maga ezt mondja: Nincs annál nagyobb szeretet, mint ha egy igaz barát életét adja társaiért. Viszont rá kellett döbbennem arra is, hogy nem tudom ennek a mélységét a saját erőmből átélni, mert bűneim (amikkel a saját életemet és másokét tönkre tettem), sebeim és csalódásaim elválasztanak Istentől.

2003-ban egy rosszul sikerült szilveszteri buli után, amikor számomra a szüleim házassága és a párkapcsolatom után a mindent jelentő barátságok is összeomlottak, elgondolkodtam az addigi életemen és a céljaimon, és azt mondtam Jézusnak: „Ha Jézus Te valóban meghaltál az én elrontott életemért, de Te fel is támadtál, akkor most is élsz. Ha ez mind igaz, akkor én nem azért szeretnék hinni, mert nagyszüleim hisznek, vagy mert tartalmilag olvasok egy több ezer éves könyvet, hanem azt szeretném, ha személyesen a Te jelenléted győzne meg engem. Kérlek Jézus, ha Te most is élsz, akkor gyere be az életembe, mert szükségem van a segítségedre!” Isten azonnal válaszolt imádságomra. Ettől a naptól kezdve van személyes kapcsolatom Vele.

Utólag látom, Jézus már akkor is szeretett engem, amikor bűnös voltam. Teljesen bebizonyította, hogy szeret, mert meghalt értem, és azt is, hogy nem vagyok többé egyedül, mert Ő fel is támadt. Mivel engem is szerettek és szeretnek (örök szeretettel), így helyreállt az önértékelésem és én is képessé váltam igazán és tartósan szeretni. Isten az Ő nagy családjába fogadott engem, a gyülekezetbe. Boldog házasságban élek, és sok barát gazdagítja az életemet. Bár most is vannak problémáim, gondjaim, de ma már tudom, nem vagyok egyedül, és azt is, hogy Kitől kérhetek segítséget.

Te sem vagy soha egyedül! Tudom, hogy Jézus Krisztus helyreállító szeretete mindenkinek elérhető.