Aki mindvégig kitart, az üdvözül!

 

Húsvét vasárnap, 2015. április 5-én bemerítési Istentiszteletet tartott az Új Remény Baptista Gyülekezet. Két fiatal nőtestvérünk bizonyította víz alá merüléssel Krisztus iránti, holtig tartó elkötelezettségét, s vallották meg hitüket bizonyságtételükben a következő szavakkal. Olvassuk történetüket saját tollukból:

Györgyi: „Biharkeresztesen nőttem fel, egy nem vallásos családban. Nem kereszteltek meg és semmiféle vallásos nevelésben nem részesültem. Elmondhatom, hogy annak ellenére, hogy a szüleim nem neveltek kereszténynek, egy „egészséges”, a biblia értékeihez nagyjából igazodó nevelésben részesítettek. A gyermekkorom, mint a legtöbb embernek boldog és gondtalan volt, de ahogy nőttem, egyre inkább szembesültem a világ romlottságával, és ahogy a bűn bejött az életembe úgy én is egyre boldogtalanabbá váltam. Jelenleg a Debreceni Egyetem Szociálpolitika mester szakos hallgatója vagyok. Egész fiatalkoromtól kezdve érdekeltek azok a dolgok, amik a természetfelettivel foglalkoztak, pl. szellemek. Nagyon sok horrorfilmmel beszennyeztem magam és olvastam könyveket, melyek okkult dolgokkal foglalkoztak, de ez mindig is megmaradt a könyvek olvasása és filmek nézése szintjén. Ezen kívül volt mindig valami bálvány az életemben, aminek éppen behódoltam pl. párkapcsolatok, különféle nézetek eszmék. A középiskolában a Bibliáról az volt a véleményem, hogy ezt a könyvet azzal a céllal írták, hogy az emberek cselekedeteit szabályozzák, és valamiféle kordában tartsák.
  A legutóbbi bálvány melyben kerestem az élet értelmét, és ami nagyon megtetszett az a nacionalizmus volt. Meggyőződéssel hittem, hogy a világ problémája a zsidó nép létezéséből fakad. Emellett más hovatartozású embereket is utáltam, pl. románok, cigányok stb.
  Miközben haladtam ezen a görbe úton, ekkor kezdtem el erősen foglalkozni, azzal a témával, hogy mi van a halál után és elkezdtem Istenen gondolkodni (egy II. János Pál pápa életéről szóló film nézése után). Volt otthon egy Újszövetség, melyet bevittem a szobába és elkezdtem olvasni. Jézus beszédei teljesen ledöbbentettek és én akkor igazat adtam az ő szavainak teljes mértékben és tudtam, hogy ezzel a megismeréssel egy kincset találtam! Ezt követte az interneten való keresgélés és elhatároztam, hogy én Istent akarom követni és meg akarok keresztelkedni. Megpróbáltam azt tenni, amit a katolikusok, mert ők látszottak a legbuzgóbbaknak, ezután református akartam lenni, mert ők egyszerűbbnek tűntek. Közben rátaláltam véletlenül az Új Remény baptista gyülekezet vendégkönyvére, ahol különböző neveken állandóan kérdéseket tettem fel és elkezdtem hallgatni a tanításokat. Ezt követően tudtam, hogy a lényeg az, hogy egy olyan közösséget kell találni, mely tanításban és cselekedetekben a leginkább Biblikus.
  Körülbelül egy év alatt meghallgattam szinte az összes gyülekezeti tanítást, eközben tértem meg és adtam át az életemet Jézusnak. Úgy döntöttem, hogy én akarom az Urat és akarom, hogy én az Övé legyek, mert rajta kívül minden csak hiábavalóság! Ragaszkodom Jézus Krisztushoz és szeretem őt.”


Gréta: „Hívő családban nőttem fel. Szüleim példát mutattak nekünk a hívő életben és mindig is hallottam tőlük Isten igéjét. Gyülekezetbe is születésem óta járok. De ezek nem visznek be engem a Mennyországba. Tudtam ki az a Jézus és, hogy meghalt értem, de igazán személyesen nem tapasztaltam meg ezt a hatalmas szeretetet Istentől.
  Amikor az iskolába felső tagozatos lettem fontosabbak lettek a barátok, mint Isten igéje. Inkább követtem a barátaim tanácsait, mint a szüleimét. Meghallgattam olyan zenéket, amik nem Istenről szóltak, néha a csúnya beszédbe is belementem. Éreztem, hogy ezek nem Istentől való dolgok. Imádkoztam Istenhez, hogy segítsen megváltozni, de én nem akartam teljesen a változást.
  Aztán amikor hetedikes lettem elkezdett Isten munkálkodni a szívemben. Azokat a zenéket, amiket előtte meghallgattam volna már nem kívántam. A csúnya beszédbe se mentem bele. Hiszem, hogy Isten tette ezeket nem kívánatossá.
  Elkezdett a Biblia is érdekelni, amit azelőtt keveset forgattam. Elfogadtam Jézus Krisztust, mint Megváltómat. Hiszem, hogy értem is meghalt a kereszten. Még fiatal vagyok és sok minden van még előttem. Remélem, hogy tudok növekedni a hitben és, hogy mindvégig ki tudok tartani. Ezért szeretnék bemerítkezni és ehhez a gyülekezethez tartozni.”


Kovács Géza bácsi lelkipásztor testvérünk erőteljes, Isten Szelleme által átitatott prédikációja nyomán újabb hét lélekkel bővült Isten családja, hiszen ők is elfogadták életükre nézve a Krisztus által szerzett és felkínált bűnbocsánatot.