Hogyan válhatunk jó fává?

Istent talán óvodás koromtól kezdve utáltam, mert sok vallásos gyereket láttam, akik bár vallásos rituálékat csináltak, semmi más nem mutatta, hogy keresztények lennének. Aztán azt a sok szenvedést látva a világban még inkább megerősített abban, hogy nem létezik szerető Isten.

Undorodtam mindentől, amit kereszténynek mondtak. Viszont szerettem az idegen nyelveket használni, tanulni persze természetesen nem. Vonzódtam nagyon az idegen kultúrák iránt, minden, ami nem keresztény. Aztán épp angoltanulási hóbortom volt, mert akkoriban épp Kanada vonzott a legjobban, meg minden, ami angol. Akkoriban kezdett hirdetni egy vallási csoport ingyenes angol órákat eredeti amerikai tanárokkal. Akkor kaptam egy könyvet, amit ők a Bibliához csatoltak és azt is Isten szavának gondolták. Elég nyomasztó volt olvasni. Ki is dobtam. Viszont az angolom fejlődött. Akkoriban valami ilyesmire gondoltam, hogy ha kijutok Kanadába, akkor hinni fogok Istenben. Emberileg semmi esélyem nem volt arra, hogy valaha külfödre menjek. Mindig is fájt a szívem, amikor valamelyik osztálytársam mesélt arról, hogy épp Görögben vagy Olaszban voltak. Aztán kijutottam Kanadába és két hónapig ott is laktam. Elkezdtem Istenben hinni.

De inkább egy ítélő Istenben. Tudtam, hogy nem vagyok tökéletes és annyi vallásos dolgot hallottam a pokolról. Nagyon féltem. Aztán egy másik vallásos csoport kínált ingyenes nyelvtanulási lehetőséget. Jártam angolra, németre, spanyolra. Hallottam bemerítésekről és jártam vasárnap is alkalmakra, de Isten továbbra is egy kegyetlen Isten volt. Olvastam idegen nyelvű Bibliáimban, hogy rossz fa nem teremhet jó gyümölcsöt, hanem kivágják és tűzbe vetik. Közben a Jelenések könyvében a bűnösök büntetésének leírása keserítette meg az életem. Számomra képtelenség volt mindig tökéletesnek lenni. Vettem Úrvacsorát, mert szokás volt, de nem jelentett semmit. Inkább csak a társaság vonzott. Majd kaptam egy könyvet, amibe írva volt a megtérők imája. (Behívlak Jézus a szívembe, bocsánat a bűneimért, legyél az Istenem). Varázsigeként elolvastam, hátha bejön. Nem jött be. Nem lettem boldogabb. Egyszer volt ott egy srác, aki úgy beszélt Istenről, mint még soha senki, nagyon fellelkesültem, de annak a vallási csoportnak a vezetője azt mondta, hogy nem úgy vannak a dolgok a baptistáknál, mint náluk, meg a baptista az egy szekta. Tehát utálattal kezdtem erre is nézni. Úgyhogy még inkább belevetettem magam az ezotéria világába. Többek között szellemi jógáztam is. Most hogy már ismerem valamennyire a Bibliát, visszanézve erre a jógára, annyi baromságot összetanultam. Pl. ne egyél húst, mert azért fogsz félni, hogy az állat halálfélelme átmegy beléd. A Biblia szerint meg bármit ehetünk a véren kívül. Aztán elkezdtem járni egy vallásos tanárhoz. Mikor megtudtam, hogy baptistákhoz jár, akkor megundorodtam tőle. Közben érdekelt milyen lehet egy bemerítés, mikor valakit a víz alá nyomnak, mert Jézust szereti. Hát elmentem megnézni. Érdekes volt, hogy mit kell sírni egy ilyen nyomkodáson. Majd következő héten elmentem Istentiszteletre. A pásztor olyan volt, mint egy angyal, komolyan, sose láttam még angyalt, de olyan érzésem volt, hogy olyan tiszta ember, pedig nem is volt glóriája. Azt mondta, hogy Jézus szeret és ajándékba adta az életét értem. Nem kell érte fizetnem. Ráadásul elfogad úgy ahogy vagyok és nem kell vallásos rituálékat csinálnom, hogy rámfigyeljen. Egyszerűen lehet vele beszélgetni és ha olvassuk a Bibliát, abból válaszolni fog. Gondoltam mit veszthetek vele, ha kipróbálom: ingyen van, van Bibliám, nem kell elköteleznem magam. Hát belefogtam. Elkezdtem olvasni a Bibliát, persze nem magyarul, mert az iszonyat nehezen olvasható volt. Idegen nyelven meg olyan egyszerűen van fordítva, hogy egy gyerek is megérti. Akkor olvasva értettem meg, hogy Jézus új teremtéssé tesz és így válhatok jó fává, aminek nem kell a pokolban égnie.

Addig többször falhoz vágtam a magyar Bibliát, mert nem értettem. Miután olvasás előtt mindig kértem Istent, hogy magyarázza meg mit olvasok, a magyar fordítást is úgy értettem, mint az 1x1-et. Sosem bántam meg, hogy Jézust választottam, annak ellenére, hogy nem fenékig tejfel az életem. Jézus megígérte, hogy bár szenvedni fogunk ebben a világban, de mellette az ő csodálatos szeretetével sokkal sokkal jobb dolgokat ajándékoz nekünk, amit sose kaphattunk volna meg, ha nem ismerjük meg őt személyesen. Ő a legjobb barátom. Ha valamiért érdemes élni a világon az maga Jézus Krisztus a Megváltó. Kívánom, hogy mindenki ismerje meg személyesen csodálatos teremtő Istenünket.

Jeremiás könyve 29:13 Megtaláltok engem, ha kerestek és teljes szívvel folyamodtok hozzám!