Életem legjobb három napja

. Beküldve: EDK történetek

„Én egy évvel ezelőtt biztos nem csináltam volna ezt. Embereket megszólítani, idegenekkel beszélgetni, az evangéliumot csak úgy elmondani egészen távol állt tőlem. … De olyan boldog, mint akkor, én nem voltam még.”

Erika, kérlek, meséld el nekünk, hogyan tapasztaltad meg Istent testközelből azon a bizonyos három napon!

Röviden összefoglalva életem legjobb három napja... Akkor egy kicsit hosszabban is. A készülődés igazából már februárban kezdődött, sőt Isten részéről ’8 éve’.

Balatoni lányként a Debreceni Egyetemre kerültél tanulni. Hogyan találkoztál az egyetemi testvéreiddel?

Az EDK-ba (Evangéliumi Diák Körök) ’véletlenül’ kerültem be. Az interneten találtam rá az egyetem honlapján. Az első emailemre választ sem kaptam. Aztán gondoltam írok egy másik címre. Orsi válaszolt :). Meg is beszéltük az első találkozót. Az első alkalomra pont életem első evangélizációjáról estem be. Nagyon szimpatikus fiatalokkal találkoztam, jól éreztem magam. Aztán kiderült, hogy nem jó nekem az a nap, amikor a találkozó szokott lenni és MIATTAM áttették másik napra… Hát szerintem emiatt is, de egész félévben jártam, nagyon szerettem az imaközösséget, és ott lenni. Készültünk, hogy félév végén csinálunk egy kisebb filmnézős evangélizációt, de ez elmaradt, nem ’tudtuk’ megszervezni. Kicsit befejezetlenül ért véget az előző félév. DE szeptemberben elkezdődött ismét.

Hogyan indult az új félév?

Sajnos nem volt órám Debrecenben, így nem tudtam menni a megbeszélésekre. Sajnáltam, hogy kimaradok a szervezésből, előkészületekből, amikből volt bőven. Orsi és öccse, Béci nagyon jól előkészítették a háromnapos evangélizációs rendezvényt, így az engedélyek meglettek, a csomagok meglettek, a szolgálók meglettek. Minden készen volt. Aztán eljött a hétfő.

Az egyetemi evangelizáció első napja... Mi történt?

Reggel 7-kor találkoztunk az egyetem előtt. Esett, de a sátor felállt, ezzel az Igével:

Jézus mondja: Én vagyok az út, az igazság és az élet…

Aztán elindultunk az elsősökért. Meghívót adtunk nekik a missziós sátorhoz a Túlélő Csomagért.

Mi ez a Túlélő Csomag?

A csomag idén egy vagány füzetbox volt, amiben az egyetemi évkezdéshez szükséges segédeszközök vannak elsősök számára. Például egyetem térkép, toll, fénymásoló kupon, füldugó a zavartalan tanuláshoz, és hasonlók. Ezt osztottuk az első éveseknek.

Érdeklődőek voltak? Milyen benyomásod volt?

Kicsit tartottam a feladattól, mivel ilyenben még nem volt előtte részem és rám bízták teljesen. De a fiatalok jöttek!! és jöttek!! Volt, akinek csak teát adtunk, volt, aki csak beszélgetni állt meg, voltak rendszeresen visszajáró teázók is :D... Minden elsős egyetemista, aki kitöltötte a csomagban levő kérdőívet, kaphatott csomagot. A kedvenc kérdésem, amiből a beszélgetéseket indítottam az, hogy mennyire érdekli a fiatalokat a mi az élet értelme - téma, azért is, mert ez kötődik legjobban az én megtérésemhez. Elég sokan maximális 5-ösre értékelték ezt a kérést. Keresik a fiatalok az élet értelmét, sőt van is véleményük! Társ, pénz, karrier, gyerekek, munka... ilyenek, mulandó dolgok.

Aztán azt kérdeztem tudják-e mi a kereszténység lényege. Sokan hivatkoztak egyházi iskolájukra, de nem tudták mégsem megfogalmazni… Egy rajz segítségével mondtam el nekik az evangéliumot. Többen hallották már, de sokan voltak, akik még soha, vagy mondjuk nem értették addig.

Mi volt a legjobb, ami a három nap alatt történt veled?

Utolsó reggel volt egy lány, aki elmondta a megtérők imáját. Egyedül voltam vele. Ledöbbentem. Soha nem voltam ilyennek a részese. Remélem komoly volt a döntése és megmarad a hitben.

Több fiatalnak is mondtam, hogy itt az élő példa előttetek, hogy az IGE erőteljes és meg tud változtatni. Én egy évvel ezelőtt biztos nem csináltam volna ezt. Embereket megszólítani, idegenekkel beszélgetni, az evangéliumot csak úgy elmondani egészen távol állt tőlem.

Miért vagy leginkább hálás Istennek a szolgálatoddal kapcsolatban?

Hogy mind a három nap ott lehettem, szolgálhattam. Sokat beszélgettünk, sok embert megismertem, barátokat szerezhettem. De olyan boldog, mint akkor, én nem voltam még. Öröm volt megosztani az evangéliumot. Remélem, a magok megmaradnak és jó földbe estek! Remélem, részt vehetek még ilyenben és csak ajánlani tudom mindenkinek, mivel szerintem én többet kaptam, mint adtam! Dicsőség Istennek!

Egy a témához kapcsolódó TV műsor itt érhető el: https://www.youtube.com/watch?v=Tln-wVEWV3Q