Kik a baptisták?

A baptista vallás, mely Magyarországon 1905 óta törvényesen elismert vallásfelekezet, a keresztyénség protestáns ágához tartozik. (Az 1947. évi XXXIII. tc. egyenjogúsította a baptistákat a többi bevett egyházakkal) Protestáns annyiban, amennyiben nem katolikus. Mi jobban szeretjük magunkat evangéliuminak vallani, mivel minden törekvésünk az, hogy gyülekezeti és közösségi életünket az evangéliumban és az apostoli levelekben található elvekhez és egyszerűséghez szabjuk.


Teológiánk erősen kálvini, istentiszteletünk egyszerű. Énekből, imából, igeolvasásból és igehirdetésből áll. Az istentisztelet sorrendje nem kötött. Nincs liturgiánk. Minden gyülekezet olyan istentiszteleti sorrendet állapít meg, amilyet akar, s a sorrenden akkor és annyiszor változtathat, amikor és ahányszor jónak látja.

A gyülekezetek függetlenek s belső ügyeiket, lelkipásztor-választásaikat, a lelki közösségbe való tagfelvételeiket teljesen önállóan intézik. A baptista közösségben nincs püspök, nincs papi rend, nincs papi ruha. A gyülekezeteket lelkipásztorok (prédikátorok) és diakónusok vezetik, de bárki végezhet lelki szolgálatot, igehirdetést, ha erre a gyülekezettől megbízást kap.

A baptisták két bibliai szertartást (szakramentumot) fogadnak el és gyakorolnak u.m.: a keresztséget és az úrvacsorát. A keresztség csak hitvallomásra képes felnőtt egyéneken és az egész testnek víz alá merítésével hajtják végre. Az úrvacsorát a protestáns egyházakhoz hasonlóan kenyér és bor használatával két szín alatt veszik. A gyülekezetek szokás szerint havonként egyszer vesznek úrvacsorát.

Gyülekezeti tag csak az lehet, aki kijelenti, hogy hisz az Úr Jézusban és vallja, hogy Jézus Krisztus az Ő Megváltója. Megköveteli azonban minden baptista gyülekezet tagjaitól, hogy hitvallomásuknak megfelelően erkölcsös és jámbor életet éljenek. Tagjainak erkölcsi és lelki nevelése, valamint a vallásos élet tisztaságának megőrzése céljából a baptista gyülekezet fegyelmet gyakorol, s híveit tanítás, intés, sőt a lelki közösségből való kizárással is figyelmezteti arra, hogy a keresztyénség nem csupán hitvallomás és elmélet, hanem főképpen erkölcsös és szent életgyakorlat. Hazugokat, tolvajokat, paráznákat, káromkodókat, részegeseket és hitetleneket a baptisták eltávolítanak lelki közösségükből.

Az erkölcsös és szent élethez tartozik a példás polgári viselkedés és a hazafiasság. Mivel az egyes országokban élő baptistáknak nemzetközi kapcsolatai baráti és testvéri kapcsolatok, a baptisták minden országban függetlenek a más országban élő baptistáktól. A baptisták elsőrendű kötelességüknek tartják, hogy mind békében, mind háborúban hazájuk önzetlen munkásai, fiai és katonái legyenek. A baptisták igyekeznek a Hazának a legjobbat adni: hívő lelkületet, szorgalmas kezüket, becsületes szívüket, és ha kell, a vérüket és az életüket!

A baptisták általában azokat az ünnepeket tartják, amelyeket a többi keresztyén felekezetek. Különös gondot fordítanak az Úr napjára, a vasárnapra, amelyet igyekeznek lelkileg megünnepelni, akképpen, hogy délelőtt, délután részt vesznek az istentiszteleten. A baptisták arra oktatják híveiket, hogy vasárnapon a feltétlen és a nemzet jólétéhez szükséges munkán és szolgálaton (pld. rendőrségi, tűzoltó, közlekedési stb.) kívül lehetőleg csak lelkük erősítésével és Isten dicsőítésével foglalkozzanak.

A baptisták száma az egész világon kb. 31 millióra tehető. (1997-ben kb.60 millió) Ebbe a számba csak a felnőtt, hitvalló tagokat soroljuk. Gyermekekkel és elvbarátaival együtt a baptista család tagjainak száma eléri a 60-65 milliót (100 milliót 1997-ben). Ez a szám nem nagy szám, ha az egész világot nézzük, de van a szám mögött valami meglepő: a gyors növekedés. 1900-ban a baptista gyülekezeti tagok száma az egész világon 5,008.000 volt s 1925-ben közel 12 millió(* 1971-ben több mint 31 millió, 1997-ben közel 60 millió). Ez a fejlődés nem természetes születés, hanem megtérések révén állt elő s a baptisták számának növekedése majdnem minden országban megelőzi a lakosság számának természetes emelkedését, ami azt jelenti, hogy a baptista hitelvek terjednek.

Honnan ered a baptizmus?

A baptista vallás keletkezése nem fűződik reformátor, vagy más személy nevéhez. A kálvinisták Kálvinról és a luteránusok Lutherről neveztetnek, mert a két felekezet hitélveit Kálvin és Luther fektette le. A baptista vallástörténelemben hiába keresünk emberi alapítókat. Történetükben találunk vértanukat, misszionáriusokat, akik egy-egy országban elkezdték a baptista missziómunkát. Honnan erednek hát a baptisták?

Ne tűnjék szerénytelenségnek, ha azt mondjuk, mert mást nem mondhatunk, hogy a baptisták az Újszövetségben találják eredetüket. Nem játszunk a szavakkal s nem akarjuk az a hitet kelteni, hogy a baptista vallásfelekezet az újszövetségi idők óta töretlen vonalban élt egészen napjainkig, még kevésbé óhajtjuk azt állítani, hogy a baptista egyháznak szerves és töretlen kapcsolata lenne az újszövetségi gyülekezetekkel. De állítjuk, hogy azokat az elveket, amelyeket hirdetünk, megtaláljuk az Újszövetségben s gyakorlatunk legközelebb áll az újszövetségi gyülekezetek gyakorlatához. Az egyháztörténet igazolja, hogy azoknak a bibliai igazságoknak, amelyeket különösen mi baptisták hirdetünk, a keresztyénség 2000 éves élete alatt mindég voltak hirdetői. Mindég volt egy-egy közösség, amely az általunk vallott bibliai igazságok valamelyiket tanította, gyakorolta és továbbadta. Ezek a közösségek eltűntek ugyan az idők süllyesztőjében, de a tiszta bibliai elveket átvette mindig egy más közösség s az elvek és igazságok megmaradtak. Ilyen formán a baptisták megtalálják azt a fonalat amely visszavezeti őket tanításuk forrásáig, az újszövetségi időkig egészen az Úr Jézus Krisztusig.

További információk ...