Interjú a Márk dráma rendezőjével, Benedek Zalánnal

Interjú - Márk dráma

Benedek Zalán gyerekkorától kezdve a színházi kulisszák mögött nőtt fel. Óvodás korában előadást szervezett a társainak, kis iskolásként gyerekszínész volt, gimnazistaként komolyan foglalkozott a gondolattal, hogy ezen a pályán induljon el. Amit lehet, kipróbált: diákszínpad, szavalás, színházi stúdió, mozgás színház, egyetemi színpad. Tanulmányai mellett színészként dolgozott a Győri Nemzeti Színházban, később a veszprémi Pannon Várszínházban. Ám Valaki közbeszólt. Ma már úgy látja, nem véletlen, hogy Veszprémben tanult rendezést, dramaturgiát, előadáselemzést és színházi szemiotikát, nem pedig Pesten. De ennél is fontosabb, hogy élete ebben az időszakban vett gyökeres fordulatot. Így mesél erről…

19 éves voltam, mikor az egyetem első évében már nem tudtam mit kezdeni a depressziómmal, aminek oka szerelmi csalódásom, és az akkori életem keszekuszasága volt. Bár kívülről nézve rendben voltam, tettem a dolgom, de belül bizonytalanság, érzelmi káosz uralkodott. A dohányzás függőjévé váltam, kezdtek kialakulni kényszeres tikkjeim, és rendkívül rosszul kezeltem az emberi kapcsolataimat, legyenek azok barátok vagy nők. De ahogy nem volt véletlen, hogy abba az egyetemi városban tanultam, ahol, így az sem, hogy abban a gimnáziumban tanultam, ahol. Ugyanis ott ismerkedtem meg életem egyik legmeghatározóbb személyével, aki barátom lett. Hívő volt, és a vele töltött 4 év megalapozta az utamat Jézus Krisztus személyes megismerése felé is. Amikor mélypontra kerültem, ő hívott fel, hogy látogassam meg őket Szegeden. Este invitáltak egy előadásra, bár vonakodva, de elmentem. Nem számítottam semmi jóra, mindig is kritikus voltam a kereszténységgel kapcsolatban, de az az este bepörgette az életemet. Néhányan utána visszamentünk az albérletbe, és hajnalig beszélgettünk. Legnagyobb meglepődésemre az eszmecsere imádkozással ért véget. Másnap már egyedül utaztam vissza, és azon töprengtem mi történt hajnalban, mert valami történt az biztos! Az kavargott bennem, hogy másként kellene élni. Egy kávézóban ültem, mikor belém csapott a felismerés: Jézus kereszthalála értem is történt, személyesen közöm lehet ehhez. Zokogni kezdtem, gyorsan fizettem és kint leültem egy padon, március 17-ike lévén sütött a nap. Jó egy órát üldögéltem, sírtam, sokat sírtam, mert a felismerésemtől kimondhatatlanul boldog voltam – mindaz a mocsok, amit elkövettem, vagy mások ellenem, meg van bocsátva Jézusban és elengedhetem, nem kell a múltban élnem, ami korábban nagyon megkötözött. Sőt, Jézus nem csak meghalt értem, de fel is támadt és ma is él! Egyetlen félelmem az volt, hogy ez egy érzelmi fellángolás lesz csupán - de ennek már 9 éve.

Interjú - Márk dráma

Hogyan alakult az évek alatt az Isten-képed? Milyenek láttad Istent megtérésed előtt és most?

Előtte torz volt, inkább egy személytelen erőben vagy entitásban hittem, aki és ami meghatároz. Az elmúlt 9 év alapján Istent felfoghatatlanul bölcsnek, irgalmasnak látom, Aki nem egy görcsoldó tabletta. Bölcs, mert néha úgy segít, hogy nem segít. Türelmesnek is látom és tapasztalom, Aki általában bevárja, hogy felismerésekre, meggyőződésekre jussunk el Vele kapcsolatban. Irgalmában ott van szeretete, a kegyelem Istenből árad ki, ami minden, csak nem emberi.

Mesélj a Márk dráma ötletéről. Miről szól ez, mi indított ennek a népszerűsítésére?

A Márk dráma ötletgazdája Andrew Page. Márk evangélimáról van szó, amit színdarab formában dramatizáltak, ezért Márk dráma, aminek a lényege az, hogy körszínházban, azaz a nézők között játszódik a darab, és olykor interaktív is. Először 2007-ben szerepeltem benne, mint friss hívő. Elementáris élmény volt. Három év múlva már kikristályozódott bennem, hogy szeretném megrendezni és behozni Magyarországra, így 2010-ben kimentem Angliába és átvettem a rendezést.

Mennyi előadást tudsz eddig magad mögött? Volt-e változás az első és a legutóbbi között?

2015. márciusáig 41 csapat (mindig helyi csapattal rendezem meg), 90 előadásban, 61 helyszínen, 8900 néző látta a darabot. A Márk dráma már mikor elkezdtem rendezni kerek egész volt, nem kellett semmit sem hozzá tenni, a dramaturgia, a szerkezet, a térkoncepció addigra már ki volt érlelve Andrew által. Én viszont változtam, pedagógiai eszközeim árnyaltabbak lettek.

Interjú - Márk dráma

Láttál-e életváltozásokat a szereplőkben az előadások során?

Persze! Többféleképpen. Gondolok itt arra, amikor egy abszolút nem hívő ember vált a darab hatása miatt hívővé, nem sokkal utána be is merítkezett. De arra is gondolok, amikor egy hívő ember újul meg - na az szerintem ugyanolyan súllyal bír!

Mi a legemlékezetesebb sztorid a Márk dráma kapcsán?

Volt meredek, ijesztő élményem, volt vicces, volt szórakoztató, volt katartikus. A legextravagánsabb helyszínnek például egy már használaton kívüli vasútállomás szolgált. Vagy az első rendezésemnél, a saját lelkészem, aki Jézust alakította, és nyílván oda-vissza ismeri az evangéliumot, a lámpaláztól zavarba jött, konkrétan 4-5 jelenetet ugorva már ment is Gecsemáné kertjébe imádkozni, így nem történt meg az Utolsó vacsora, Júdás nem tudta elárulni Jézust és a többi. De mivel mindig felkészítem a csapatokat, hogyha hiba van, nem reagáljuk le, itt egy-két perc improvizáció után közös erővel, valahogy visszahoztuk a darabot, és minden ment rendben, a néző persze nem sokat érzékelt ebből. Ez így utólag anekdotaként kerül elő, de akkor és ott leizzadtunk…

Volt-e rossz tapasztalatod a darab kapcsán?

Elenyészően ritkán. Mivel a darabban sok a humor, a szereplők szeretik próbálni. Egy-egy nézőtől olykor kaptam negatív visszajelzést, többnyire olyanoktól, akiknek nem volt humoruk.

Interjú - Márk dráma

Mi volt a legmeglepőbb reakció az előadás során?

Több is, de most azt emelném ki, amikor egy fiú értette meg és magyarázta a mellette ülőnek Jézus metaforikus beszédét az egyik példázat kapcsán. Lehet, hogy ez nem tűnik meglepőnek, csakhogy ez a fiú 4 éves volt.

Jelenleg hol dolgozol, milyen területen szolgálsz az Úrnak?

A Baptista Oktatási Központ (BOK) alkalmazásában állok már három éve, és projekteket szervezek a baptista fenntartású iskolákban. A cél az, hogy kreatív eszközökkel hozzuk közel a hitet a diákokhoz.

A munkád során sok fiatallal kerülsz kapcsolatba. Hogy látják ők ma Jézust, hogy állnak a Bibliához?

Ahány diák, annyi féle. Találkoztam olyannal, aki nem tudta, hogy az evangéliumokban Jézus szerepel, de olyannal is, aki metszőélességű kérdéseket tett fel. A középkorosztály sokkal nehezebben megközelíthető, ha hitről van szó. A fiatalok esetében, ha jó fej vagy, megnyílnak a szelepek, főleg ha rossz kapcsolatokból, csonka családi hátterekből jönnek, éhesebbek a szeretetre.

Miben változtatott Isten az életed és szolgálatod során?

A gondolkodásom sokat változott. A dolgokat igyekszem abban a komplexitásban szemlélni, ahogy vannak. Empatikusabb lettem, bár vannak még vakfoltjaim.

Köszönöm a válaszaidat és ezt a kis bepillantást a kulisszák mögé!